Szóval lassan egy éve van, (febr 7) hogy belevágtam életem eddig legnagyobb kalandjába..szóval úgy döntöttem, nem halogatom tovább, befejezem amit elkezdtem és a még tarsolyomban maradt 2-3 sztorit leírom nektek.

Szóval miután visszatértünk Szardíniáról egy nap pihi következett, ami alatt nagyjából bejártuk a várost...de még előtte elmentünk a Scuderiába, ahol szent meggyőződésem szerint (amit azóta is tartok) a legjobb csokismuffin kapható. 
Amúgy  nagyjából ekkor fedeztem fel, hogy van unibos diákkedvezmény, de nem volt nálam a diákom..mindegy.
A csokismuffinhoz erdeigyümölcsös turmix, vagy kinek éppen mi

 

Szokásos héttemplom

 

és piazza Maggiore

 

és itt van ez a kép ismét, amiről lehet már ejtettem pár szót. demost ismét elmesélem..ismétlés a tudás anyja elvégre.
Szóval a felirat teljes egészében ez panis vita, canabis protectio, vinum laetitia, ami nagyjából annyit tesz, mint a kenyér élet, a cannabis védelem, a bor boldogság. Mindennek persze semmi köze a manapság egyébként Bolognában igen elterjedt tevékenységhez, mindinkább ahhoz, hogy a régi időkben a cannabis  mint növény nagyban hozzájárult Bologna gazdagságához; Emilia-Romagna a cannabis termelés központja volt. A növényt sokféleképpen felhasználták, többekközt textil és kötélkészítéshez is.

 

 

San Pietro katedrális egy másik szögből, de erről még úgyis lesz majd szó :)

 

végül Pattiék utolsó előtti napján, július 12-én vasárnap felkerekedtünk Padovába ( ez a város még szintén rajta volta  listámon)

Folytköv. ;)

Szóval mint már említettem, amelyik géppel megérkezett Patti és Viki, azzal ment haza Csillu és Ancsa..szintén az esti órákban.
Mire beértünk a lányokkal a városba, addigra már későfele járt, de azért még elugrottunk egyet pizzázni a szokásos helyen, a pizza Casaban..mert egy JÓ pizza még este 10kor sem hízlal. ;)

 

innen, habár a lányok már fáradtak voltak..még elkellett ugranunk egy helyre, ugyanis az egyik ausztrál barátom Jake a napokban hagyja el Bolognát és most volt a búcsúbulija az írkocsmában..aztán kitudja mikor látom legközelebb..
a kb 15-20perces "tiszteletemet teszem" után  irány haza..mert másnap utazunk!!

méghozzá a szardíniai Algheroba! (igaz a gép csak este indul, de azért rá kell készülni)
hát mi rá is készültünk..másnap a nyakunkba vettük a várost és a nézelődés stb után kiis mentünk a reptérre..a helyi járattal

ekkor már július 7-e van..és alig várjuk, hogy megérkezzünk! (egészen július 10ig Szardínián maradunk)

 

egyébként a "hostelünket" airbnb-n foglaltam viszonylag közel a központhoz..tulajdonképpen egy egész lakóház vagyis ilyen apartmant jelleg teljes felszereltséggel, wifivel (ami mondjuk kicsit gyengén működött), közel a szupermarkethez és a buszmegállóhoz...és igen: mivel bread&breakfast, reggelivel.. ami kb a második reggelig kiis tartott..dehát ez legyen a legnagyobb problémánk.

https://www.airbnb.hu/rooms/6971346

A tulaj korrekt volt, végig tartotta velünk a kapcsolatot és még a fiát is kiküldte értünk a reptérre, aki az egyik barátjával érkezett és kis táblácskával vártak minket, ám amikor meglátták mennyi cuccal vagyunk (3fő-3bőrönd) kicsit megszeppentek, de megoldották. Rövid autós városnézés után leszállítottak minket a helyszínre, mi pedig szépen berendezkedtünk és lassan el is mentünk aludni.

 

Másnap reggeli után úgy döntöttünk, felfedezzük kicsit a környéket, el is indultunk az óváros felé.

Mint látható, Alghero közvetlen tengerparti öblös rész egész nagy kikötővel, bájos óvárossal, saját stranddal és reptérrel.

és hogy egy kis tájékozódási pontot adjak itt egy térkép, amin láthatjátok a Stintino-La Pelosa részt, valamint Asinara sziget elhelyezkedését Algherohoz képest (majd mindenről szó lesz később)
(A sziget fővárosa egyébként nem Alghero, hanem Cagliari)

 

Több helyen is láttunk hasonló üzleteket általában kétféle létezett, az egyik ez a kalózos témájú, amásik az Alice csodaországban világát idézi, mindkettőben töménytelen mennyiségű tömény-gejl-búcsús édességhalom..stílszerűen az egyikben hordókon, a másikban gombákon

az egyéb utcaképpel&boltokkal kapcsolatban..mindenhol bárányos és csacsis dolgokat árultak (mindezt azért, mert a sziget észak-nyugati részéhez, a gyönyörű La pelosa strandhoz közel -erről majd később mutatok képeket- található egy sziget, a neve Asinara.
Asinara sziget jelenleg nemzeti parkként üzemel, ám korábban hadifogolytáborként, majd 1998-ig szigorúan őrzött börtönszigetként üzemelt.  

Az első világháború során a szerbek által elfogott osztrák és magyar katonák egy részét az itt található, 1916 év végétől rendelkezésre álló hadifogolytáborba szállították. Az itt megfordult mintegy 25ezer fogolyból kb. 6000-nek ez is lett a végső nyughelye. A hadifoglyok a szigeten viszonylag szabadon mozoghattak, hiszen őreiknek nem kellett szökéstől tartani (sziget lévén), valamint a sziget egyébként nem volt lakott.
A háború után épült meg a börtön épülete, melyben nápolyi és szicíliai maffiózókat tartottak szigorú őrizet alatt.

Mint ahogy már említettem, a sziget nem volt lakott, aminek köszönhetően egyedülálló állat- és növényvilága viszonylag érintetlenül megmaradt. A szigeten honos a máshol nem található fehér szamár, mely a közönséges háziszamár egy fajtája (jelenleg kb. 90 db egyed él belőle), továbbá vannak itt még vadlovak, kecskék,muflonok, őzek és vaddisznók; gazdag madár (pl. rózsás flamingó)- , és tengeri állatvilág + van olyan szárazságtűrő növény is, mely csak a szigeten él meg.))

A szigetet egyébként ezúttal nem látogattuk meg, majd legközelebb.:)
és most térjünk vissza az algherói sétálóutcákra, hogy mi van itt még..

mindenféle gyöngyöket..nameg a tengerpartivárosok esetében elmaradhatatlan kagyló és egyéb dolgokat kínáló boltok, illetve az utcán többhelyen is kivan téve egy állvány, melyről 4féle (2férfi-2női) parfüm közül szabadon fújhatsz magadra..nyilván valamelyik általam nem ismert gyártónak a kampánya...hát már értem miért ingyenes és miért nem ismerem...:)

 

naés ezt figyeljétek!! virágzik a bougainvillea!! :)

 

illetve..van itt mégegy dolog, aminek utánanéztem: Sant'elmo..nem, ő nem a muppet show elmoja..Sant'elmo-t igazából sokszor összemossák szent erasmussal, aki a hagyomány szerint mártírhalált halt, valamint  a hajósok védőszentjükként, pártfogójukként tisztelik.
Róla kapta a nevét az ún. szent elmo tüze, ami egy viszonylag ritka természeti/meteorológiai jelenség (tulajdonképpen koronakisülés, mely zivataros, viharos időben léphet fel az ekkor keletkező igen erős elektromos mező hatására; többnyire magas, hosszú, hegyes végű tárgyak csúcsánál)

 

 a délutáni program strandolás: megnéztük a helyi strandot, mely kb 10-15 perc séta távolságra volt a lakásunktól.. (szerencsére a lakás tartozékai közé tartozott pár napernyő, úgyhogy az erős napsütés sem volt akadály)

Az algheroi strand maga nem olyan nagy szám..hínáros kicsit, meg minden, de közel van és nincs sok ember.. a célnak épp megfelel

 

esti program gyanánt elindultunk valami étteremszerűt keresni..amit partközeli viszonylag nem drága hely és nem volt rossz a menü sem, de azért na..ettem már jobbat..
mindeközben kitaláltuk a  másnapi programot: elbuszozunk stintinoba a la pelosa beachre, amiről úgy tartják, Európa egyik legszebb strandja.. és nem véletlenül! :)

 

A lakásunktól kb 2perc sétára van abuszmegálló ahonnan indul a busz stintino felé...itt azonban mivel nem volt egyértelműen kitáblázva meg feliratozva volt egy kis kavarodás..de nemcsak mi voltunk tanácstalanok, hanem még rajtunk kívül legalább 6 ember ott ténfergett fel-alá. 
Végül megérkezett  abuszunk nagy nehezen és kb 7 euróért el is vitt minket a strandhoz (visszafelé is 7 euró; az út kb egy óra..sajnos sok a megálló)

Útközben ami feltűnő volt, az a rengeteg napkollektor hektárokon keresztül! Sehol nem láttam még ekkora napkollektorültetvényt mint itt.

Na és megérkeztünk..nagyjából a többi embert követtük, hogy mégis merre induljunk a buszmegállótól, de azért viszonylag egyértelmű volt.. de egy biztos..még sosem láttam ilyen szép tengert mint itt!

Szóval a La Pelosa strand!
Nagyon szép fehérhomokos, átlátszóvízű sok hullámmal és ha nem vigyázol és kintfelejted magad a napon miközben pl hullámfürdőzöl nagyon könnyen leéghetsz, megsem érzed.
Természetesen a kapitalizmus ide is betört és az itt áruló idénymunkások akár még zajos-táncos marketingtevékenység útján is igyekeznek felhívni az ellustult és napozó nyaralóközönség figyelmét javarészt haszontalan termékeikre. Mindemellett persze kedvesek és készségesek (ezt értsd úgy, hogy ilyenkor az egész család kvázi kitelepszik a strandra, és mindenkinek megvan a feladata, míg a férfiak a munka oroszlánrészét végzik és felalá cipelik a portékát a strandon a tűző melegben, addig a nők árnyasabb helyen afro-és egyéb fonásokat kínálnak, és amikor megkérdeztük, nemtudják-e véletlenül merre van a mosdó, azonnal készségesen elküldték az egyik kisgyereket, hogy segítsen nekünk, és mutassa meg az irányt)
más boltosok viszont az árnyék helyett inkább a hűsítő vizet választják, és boltjukat félig a tengerbe helyezik el.

kinnebédeltünk a strandon..

majd amikor már nagyon égetett a nap (hiába volt ernyőnk) olyan fél2körül elindultunk hazafelé..majd pihi otthon..estefelé pedig megint megindultunk sétálni az óváros felé..majd ahogy ott sétálgatunk a parton egyszercsak egy komplett vidámparkban kötöttünk ki..volt itt minden..mint a búcsúban

 

és sajnos gyorsan, de elérkezett a hazautazásunk napja, de a gép csak estefelé megy, úgyhogy még volt időnk délelőtt kicsit mászkálni ( a város egy másik részében), délután pedig ismét fürdeni, de ezúttal ismét csak az algheroi strandon.

 

végül elrendeztük a kis dolgokat a házban..és elindultunk a buszhoz, majd a reptérre

és figyeljétek milyen a reptér bejárata..valami egészenfura fémszerkezet ami mintha fecskéket mintázna..és ezt megerősítendő..ugye milyen fura hogy San Benedetto terminál a neve aminek na mi a jelképe..?

 kb 9re értünk Bolognában a reptérre, ahonnan taxival távoztunk!

 

és engedjetek meg nekem mégkét érdekességet!

1.Hamár Szicília esetében beszéltem a zászlóról, itt is utánanéztem!

ugyebár itt a négy mórfejes zászlóról beszéltünk, amiről egy nagyonszépkerek leírást találtam, amit kár szépíteni, így ahogy van idelinkelem nektek, ha érdekel :)

http://olaszforum.blog.hu/2008/09/19/szardinia_es_a_negy_mor

2. a nyelvekről..azt már megszokhattuk, ha olaszországban nyelvekről van szó, nem fogunk egységességet találni, hát ez itt sincsen másképp!: Az olasz és a szárd mellett két korzikai eredetű nyelvet is beszélnek a szigeten: a sassari nyelvet és a galluriai nyelvet. Alghero városában katalánul, Carlofortéban és Calasettában pedig egy ligúr dialektust beszélnek, míg néhány kisebb településen az idősek venetói és isztriai-dalmát dialektust.

 

nemsokára jövök a következő történettel!

puszi :)

Amelyik repülővel Csillu és Ancsa érkezett, Eszti azzal ment haza.
A lányok egy mini kürtőskaláccsal leptek meg, és aznapra már egy kis sétán kívül nem is maradt sok program, tekintve, hogy mire hazaértünk már egész későfelé járt az idő.

Másnap pedig.már indultunk is Riminibe, ahogy előzőleg még Albáékkal megbeszéltük, átnézünk a Notte Rosára, vagyis a rózsaszín éjszakára (ami hivatalosan péntek este vagyis amikor a lányok érkeztek, de egész hétvégés ünnepelgetés volt ekkor Riminiben) igazából  nem tudnám megmondani, miért pont rózsaszín, miért pont riminiben, vagy mi ez az egész, de ilyenkor teljes őrületbe csap át az egész város, és tényleg minden rózsaszín (egyébként ennek kifejezetten örülök.. :D ) mindenhol árulják a sok pink vackot, parókától kalapon keresztül hawaii nyakláncig mindent.

Napközben amikor megérkeztünk még viszonylag nyugi volt, azonban már a vonatúton látni lehetett, hogy ez nem lesz egyszerű menet..

érthető hogy tele a vonat rimini felé..mint nyáron mindig..mindenki menekül a tengerpartra..de ezt nem egyszerűen telinek mondanám...el tudjátok azt képzelni, hogy óránként csak kétszer jár a 4-6os és pont véget ért a munkaidő és mindenki menne haza? na ez valami ilyesmi..csak 40fokban. Szorosan simulós izzadt pállott tömeg bőröndökkel. másfél-2 órán keresztül..örülsz, hogy a lábadnak találsz két 37és feles helyet..kapaszkodni úgysem kell, mert tart a tömeg.

Végül megérkeztünk. és alányokkal egyenesen a tengerpart felé vettük az irányt. (albáékkal itt találkoztunk később)

Gyors kaja és irány a homok.Mivel eddigre már kellemesen "5percet vagy napon és napszúrást kapsz" idő volt, és nálunk se napernyő se semmi, ezért úgy döntöttünk, habár fizetős, kibérelünk két napágyat és egy napernyőt..illetve..birtokba vettünk egyet, mivel úgy gondoltuk, ha majd fizetni kell, úgyis jön valaki, a ki beszedi a pénzt. de nem jött..majd mivel furán is néztek minket a körülöttünk napozgató idősek csak megkérdeztünk egy nénit, aki azt mondta, ha megvárjuk, amíg idejönnek a napágyasok, akkor mégtöbbet kell majd fizetni, jobb ha mimegyünk..és mentünk is.

 

később aztán befutottak albáék is egyik barátjukkal. fürdés, kártyázás, röpizés..hát nem leszünk az év csapata, de azért jól elvoltunk :D

ezután elmentünk hozzájuk. megmutatták az új lakásukat (mondjuk arégit nem láttam, de azt tudom, hogy az utolsó erasmusos hónapjukra újat kellett keresniük és egész sokáig tartott, mire megtalálták ezt, de tényleg nagyonszép. loftos. tök jó helyen van és nagyon király úgy általában 

összeszedtük magunkat és elindultunk picit mászkálni, meg kajázni valamit...és végül egy piadineriaban kötöttünk ki sok finom piadinával (ami olyasmi mint egy szendvics, csak pita tésztában..vagynemtudom, hogy lehetne ezt jobban elmagyarázni), méghozzá a Tiberio-híd közelében, itt: http://www.nudecrud.it/

vacsi után még körülnéztünk egy helyen, amit albáék nemrég fedeztek fel, nagyon bájos kis rész színes házakkal, ablakreteszekkel és ajtókkal, nameg falfestésekkel.ezután még visszamentünk albertoékhoz és utána irány a part, ahol a buli ténylegesen van..
ami napközben egész nyugisnak tűnt az a partmentisétány most televolt emberrel, szólt a zene mindenhonnan.sőt üvöltött, többféle..szinte már zavaróan közel egymáshoz. és táncoltak az emberek az utcán, az pedig árusok még mindig próbáltak túladni a sok rózsaszín vackon.

 

kb 3 lehetett mire hazaértünk albáékhoz, fennaludtunk a galérián csilluval és ancsával.

másnap még kicsit nézelődtünk a városban

 

...és visszamentünk ahhoz a színesházas részhez is, hogy világosban is megnézhessük figyu milyen bájos!

 

majd még indulás előtt gyorsan egy kis fürdés, ezúttal egy másik strandon..itt viszont kb csak magyarszót lehetett hallani az olasz mellett..jó meleg is volt, meg kicsi sietség, a víz is hűvös volt,  szóval nem is maradtunk sokáig.

 

 a pályaudvaron így nézett kia helyzet..15-20perccel a vonat előtt

ekkor kezdtünk el legalább egy..illetve 3 ÁLLÓhelyért reménykedni..

és ekkor láttam utoljára Albáékat, mivel nemsokkal ezután ők hazarepültek..

aztán végül a pánik ellenére viszonylag gyorsan találtunk helyet..egy ülést és..jobbhíján kettőnknek a földön a pokrócon, majd a kb második megálló után a már ülést is tudtunk találni és hazáig békésen aludtunk.

Na és igen..Bologna.visszatértünk és el is indultunk enni valamit méghozzá hova máshova, mint a Bountyba aperitivora!! :)

Ezután pedig a szokásos városnéző kör méghozzá jó részletesen

 

 

 

másnap pedig nagy dolog történt...és igaz, szégyen is lett volna úgy elhagyni Bolognát, hogy még nem voltam fenn San lucában..de most felmentünk.méghozzá reggel 7kor keltünk, hogy a nagy hőség előtt megjárjuk..és annak ellenére, hogy így is lógott a nyelvünk mire felértünk..megcsináltuk!
A San Lucába vezető út egyébként úgy néz ki, hogy lépcső..lépcső..lépcső..lépcsőő és még egy kis lépcső. Ameddig a szem ellát..méghozzá nem is akármilyen lépcső, hanem árkádos egészvégig..úgy tartják, ez a legesleghosszabb árkádsor. figyucsak!

ezmind..maga a templom/kolostor odafenn kívülről szép, belülről viszont nem különösebben nagy dobás (bocsánat ha ez valakit sért)
a kilátás viszont szép..nameg igen, a büszkeség és öröm, hogy végre feljutottunk..
és az úton felfelé illetve lefelé is nem egyszer találkoztunk futókkal és idős nénikkel...akik egyébként simán lehet, hogy mindennap megteszik ezt az utat..

visszafelé pedig úgy döntöttünk, hogy ha már errejárunk, megnézzük a villa Spadát is..

 

végül haza..pici pihi (nagyjából megúsztuk a hőség előtt, de visszafelé azért már erősen 30felé tendál a hőmérséklet és még csak 11óra)

majd irány valami harapnivalót keresni ..és megis találtuk.: Osteria dell'orsa: azt mondják itt nagyon finom a bolognai: másnéven Spaghetti al ragú

(igaz ez tagliatelle..dehát istenem...:D )

kicsit még mászkáltunk a városban, megnéztük azokat amikre előző nap nem jutott már idő. szóval mondhatni Bolognát tényleg alaposan kiveséztük..és igen eddigre már igazán csorog rólad a víz akármit csinálsz..melegvan na.nagyon.

 

Este a lányokat kikísértem a reptérre..éés!!
megérkeztek Vikiék.(szintén ugyanazzal a géppel)

folytköv ;)

Június 29-én reggel 6:30-kor szállt fel a gépünk és megsem álltunk egészen Szicília fővárosáig, Palermoig.
mindez számunkra nagyon koránkelést jelentett (a meglehetősen késői fekvés után +még jött az a tény is, hogy mióta az egyik lakótársam Tom hazaköltözött, beköltözött helyére pár hétig a banda gitárosa, aki gitározási szenvedélyének épp a konyhában az ajtó előtt hódolt..ám sajnos épp rosszkor)
Mindenesetre kényelmesen elértük a gépet..amin a reggel 7 óra ellenére úgygondolták, hogy a 15fok egészen kellemes...úgyhogy még odafele (bár szóltunk hogy nagyon hideg van) sikerült is megfáznom.

a reptéren ez várt minket...itt állapítottuk meg először.."figyu..énnem is tudtam hogy szicília ilyen hegyvidékes" ezután.. előrelátóan már megvettük a visszafele jegyet is a reptéri buszra, habár a taxisok nagyon kínálgatták magukat..dejobb a busz..kb egy óra volt mire beértünk a városba, a tengerparton jöttünk végig..és megállapítottuk, hogy palermo meglehetősen egy kiterjedt város..illetve ami ránk nézve jó, hogy nekünk a belvárosba sikerült foglalni: a Via Roma-n található Mamamia urban sicily hostelbe, amit egyébként mindenkinek ajánlok. *erre még később visszatérek

szóval megérkeztünk és egészkönnyen megtaláltuk a szállásunkat és mivel még reggeliidővolt..és ez egy bread&breakfast..megis vendégeltek minket egyből reggelivel. Nagyon kis korrekt hely, korrekt reggelivel és nagyonszép fiatalos, modern berendezéssel.
Még a reggelink alatt odajött hozzánk a hely egyik dolgozója, aki valami tulajféle lehetett és szépen elmagyarázott mindent, amit a városról tudni lehetett (hol van jó étterem, jó piac, helyi látványosság, ilyesmi)...és sajnos itt tudatosult bennünk először, hogy palermonak..szicília fővárosának bizony nincs strandja..: kb 35perc buszozgatás a legközelebbi, ám úgymondják legszebb strandig, Mondelloig.

Mindenesetre..palermo 4 részből áll (a tulaj mindent szépen bejelölt a tőlük kapott térképen), megtudtuk, hogy 3 piac van, ahova érdemes elnézni, az egyik épp a hostelünktől 5perc sétára, a Vucceria, 2 éttermet ajánlott, elmondta a jobb parkokat (az egyikben van európa legöregebb fája), valamint a közlekedést Monreale (erről később még írok) és Mondello felé.
amíg a szobánk elkészül picit várni kellett..addig kiültünk ide, a hostel közös részébe a gangra
és most a hostelről.
Az elérhetőséget és a tippet bolognai erasmusos barátaimtól kaptam, akik szintén itt szálltak meg kb 2 hónappal ezelőtt, amikor a hostel nyílt..kb az első vendégek voltak.
Mi pedig az első magyarok.
Airbnb-n foglaltam, és akármilyen kérdésünk volt, egyből válaszoltak.Nagyon jól működött a kapcsolattartás
egyébként erről a hostelről van szó:

https://www.airbnb.hu/rooms/5922867

mint látjátok és mint említettem, ez a gang, innen két oldalra nyílnak a szobák, ezek a kisebbek, de szintén nagyon szép modern berendezéssel, onnan tudom, mert az utolsó éjszaka itt aludtunk az egyikben, előtte viszont ahogy mondták, a hostel legjobb szobáját kaptuk, 4 személyes..kettőnkre, saját fürdővel. (ígymondták: Palermo királynőinek..micsoda marketing :D)
Igen,..ez egy hostel szóval a saját fürdő nem alaptartozék.
Összességében szép szobánk volt, a via romá-ra nyíló ablakkal..szóval picit zajos. de elvoltunk.

kicsit később találkoztunk amásik tulajpasival is, ő mondta, hogy igen, most nyíltak és ez egy nagy beruházás volt nekik, ezért még főleg az elején mindig itt kell lenni, hogy minden rendben menjen (és egyébként is az alkalmazottak ma mind szabadságon vannak, ezért ők takarították a szobánkat is a másik tulajsráccal, mert az alkalmazottak esküvőn vannak, az semmibaj, hogy hétfő van) és hogy neki az a legfontosabb, hogy a vendégnek jó legyen, mert ha a vendégnek jó, neki is jó. 
Szóval szimpatikus vállalkozói hozzáállást láthattunk, tényleg nagyon segítőkészek voltak mindenben és látszott hogy igyekeznek mindenkivel tartani a személyes jó kapcsolatot, így láttuk, hogy másoknak is ugyanúgy mint nekünk elmagyaráztak szépen mindent térképen.

 

a kilátás a szobánkból és a falfeliratok ahostelben

 

"Utazni annyi, mint értelmet adni az életnek, utazni annyi, mint életet adni az érzékeknek" nagyon nyers fordításban

"Olaszország Szicília nélkül nem hagy a lélekben egyetlen képet sem. Szicíliában van a kulcsa mindennek."

 

Szóval miután elfoglaltuk a szobánkat pici pihi..és tervezgetés, hogy mit csináljunk..eddigre már majdnem 1-2 lett..és végül úgy döntöttünk, csak elbuszozunk, megnézzük, mit tud ez a Mondello..kissénehezen, de megtaláltuk a buszmegállót..(a busz egyébként az utca végéről indult, de rettentő káosz volt ott..igen, itt a tömegközlekedés már naaaagyon déli..dudálás ezerrel mindenhol mindig, ha indokolt, ha nem, ha unatkoznak és stb. mint nápoly csak kicsit még délebbre..amit megjegyeztünk, hogy kb mindegyik autó fiat..mennyi lokálpatrióta!

sszóval kb félórás, 40perces buszozás (buszos városnézés) után megérkeztünk Mondelloba. OLyasmi mint egy kis öböl, azúrkék vízzel legalább 1 km hosszan gyönyörű!! kicsit körülnéztünk, úgymondanám, tipikus turista hely, tele sok kis étteremmel, egy kisebb térrel, bazáros és kisebb szállodák, apartmanok.

kis nap(ozás és )fürdőzés után visszatértünk Palermoba, összekészülődtünk és megindultunk, hogy keressünk egy éttermet a vacsihoz..megpróbáltuk azt megnézni amit ajánlottak, de azt túl drágának ítéltük..(egyébként mondták is, hogy az drágább), megnéztük még vagy kettő másik hely étlapját, majd az egyiknél kötöttünk ki..(útközben olyan helyeken jöttünk keresztül..hogy ha nem hoznék képet talán el sem hinnétek, hogy európában vagytok...demivel sötét voolt, ezért másnap ide még visszatértünk..fotózni.

szóval az étterem...kedves helynek tűnt, látványkonyhával, azonban már az elején gyanús lehetett volna, hogy amikor beértünk senki nem fogadott minket ( amúgy televolt az étterem) az arrajáró pincérek még csak nem is köszöntek és az előttünk ácsorgó pár is tanácstalanul nézelődött körbe..aztán valaki mégiscsak előkerült és mutatott nekünk egy asztalt, illetve két széket az utcára néző hatalmas ablak előtt az ablakhoz rögzített asztallal.. végülis nekünk itt is jólesz.

majd jött a rendelés..sajnos akármit kinéztünk, már semmi nem volt...úgyhogy mivel már felállni és elmenni nem akartunk, mégiscsak rendeltünk..habár nem azt amit eredetileg elterveztünk. és bár a kaja finom volt,..azért ettem már jobbat..a pincérek egy idő után már nem nagyon  vettek minket számításba, de a 2 eurós copertót (szolgáltatási díjat) természetesen felszámolták :)

ja és egyébként hogy mi is ez..hát figyeljetek..kívülről ilyen panírszerű valami belül tésztávalszósszal.

 

másnap. 

először is visszatértünk arra a helyre, ahol tegnapeste jártunk..ezúttal fotózni..itt egyből egy kisebb piacba botlottunk, de ez még nem az igazi "álladleesik piac", deazért itt is volt látnivaló!

szóval most jól látszik..ezek a random kőtömbök és omladozó utcák, halomban a szemét, nő ki a fű az egykori templomból és mindez a belváros kellős közepén úgy tűnik senkit nem zavar..de azért ott a fény az alagút végén..nézzétek milyen csinos kis halstand,  és ez errefelé úgy tűnik nagyon elterjedt, szinte minden halstandon általános..
és bár a földön is hatalmas hallé és koszminden áradat volt mentünk tovább és az egyik kis utcában felfedeztük, hogy egy nagy fazékban főttkrupli készül..konkrétan főttkrumplit lehet vásárolni az utcán?

deegyébként mindenki nagyon bámult minket..akármerre jártunk

 

 és ezután megérkeztünk a Garibaldi kertbe ahol nem más látványosságot néztünk meg, mint európa legöregebb fáját..csak éppen nem tudtuk eldönteni, hogy melyik az, mert 2 hatalmas gigantikusan nagy fa is volt...majd végül megtaláltuk a táblácskát, mely jelezte, hogy melyik is az amelyiket keressük tulajdonképpen..látjátok miylen pici vagyok...? :D

(hivatalosan ez olaszország 150 éves uniójának fája)

innen a kikötő felé vettük az irányt..épp amikor odaértünk futott be egy hatttalmas óceánjáró rengeteg utassal.a buszok pedig már ott várták őket, úgyhogy úgy éreztük, jobb innen lelépni, mielőtt ez a tömeg kiáramlik. de amúgy nagyon durva érzés ilyen közel állni egy ekkora hajóhoz..nagyon picinek éreztem magam..szintén. :D

egyébként a városban mindenhol lovaskocsik állnak a turistákra várakozva, egész iparág alakult ki. és mivel a nap nagyon erősen süt, errefelé még a ló fejére is kalapot adnak, erről majd lesz kép, vagy egyszerűen a hátára kötnek egy pálmafát..bár ez inkább már csak cirkuszi pucc, mint valós fényvédelem

 ezután mentünk tovább (jó forróságvolt végig) és megsem álltunk, amíg el nem értünk a Teatro Massimoig: úgy döntöttünk, bemegyünk, ha jól emlékszem a belépő 5 euró volt.
épp még elcsíptük az angol nyelvű idegenvezetést, pont öt perce kezdődött, úgyhogy becsatlakoztunk.Az idegenvezetőnk feltűnően jól beszélt angolul, elvezetett minket a nézőtérre, majd onnan a VIP részlegen át a díszpáholyba.

A teatro Massimo Európa egyik legnagyobb színháza; egészen pontosan a párizsi Opéra National de Paris és a bécsi K.K. Hof-Opernhaus után a harmadik, olaszországban a legnagyobb, 3200 fő befogadóképességgel. A Keresztapa III. egyik színhelye.1974-ben felújítási munkálatok miatt bezárták, majd csak 23 évvel később nyitották meg újra a politikai belharcok és korrupció miatti felújításkéslekedések miatt.

Ahogy haladtunk teremről teremre, megálltunk egy lépcsősornál, ahol idegenvezetőnk elmondta, hogy arra nem szabad rálépni, mert az alatt állítólag..a lépcső alatt egy apáca sírja található..
továbbá., megmutatott nekünk egy termet, aminek ha beállsz a közepére és elkezdesz beszélni, csak magadat hallod, senkimást, akár ordítozhatnának is körülötted, nem fogod őket hallani.Ez például kifejezetten jó volt szónoklásra., mert nem vágnak bele a mondandódba..és kipróbáltuk. nagyon durva!!! :O

végül még arról is hallhattunk, mennyire figyelni kellett a szellőzés megoldásánál, nehogy  a hűvös levegő megártson aművészeknek..milyen figyelmesek!

 

az abizonyos VIP részleg

 

a visszhangos terem

 

ezután ismét eljutottunk egy piacos részhez, majd délután, amikor már lement az a rekkenő hőség ismét strandolás :)

 

ezen az estén..(látjátok milyen szép? :)) Mondelloban maradtunk, megnéztük milyen eza kis turista hely, ha leszáll az est..hát..nagyon turistás!..és nem is tudom honnan kerül telő ez a sok ember..perszer mind turista vagy éttermes

6-7nél előbb azonban semmilyen hely nem nyit ki..hiába éheztünk volna meg hamarabb.A menü természetesen tengergyülölcsös pizza&tészta volt mindkettőnknek.

éééés a desszert!! (ezt már nem az étteremben)
errefelé divat a fagyit nem tölcsérbe, hanem egyfajta kis zsömlébe rakni, vagy olyan fektetetttölcsérbe aminek a két vége lyukas (mintha egy alagút lenne) ez a cannoli és meg kell említenem még a cassata-t is
és ezt így eszik..nehéz elképzelni igaz? hát figyeljetek:

 

uhh nagyon durva nem? és akkora adag volt..szégyen vagy nem.. meg sem bírtam enni..

 

július 1-je., a 3.napunk palermoban.
mint mindig, most is városnézéssel töltöttük a délelőttöt.

A mai napi cél vagy katedrális és a kastély vagy monreale kolostora palermo fölött a hegyen.
el is indultunk a szokott utunkon a Vittorio Emanuele-n..nézelődünk jobbra balra, egyszercsak balra a semmiből. valamit láttunk. figyu az mi? nézzük meg!
így találtunk rá a Fontana della Vergogna-ra (a szégyen kútja) más nevén a Fontana Pretoriára, melyet eredetileg Firenzében állítottak fel még az 1500as évek közepén, majd néhány évvel később tulajdonosa eladta Palermonak. A 18-19. században a korrupt városvezetés jelképének /megtestesítőjének tekintették a kutat, majd a teret is átnevezték, a szégyen terévé ( a pucér alakok miatt részben)..érdekesség ugyanis, hogy a teret szinte minden irányból templomok veszik körül..(3.kép: a Santa Caterina templommal a háttérben)

 

és ha már templom, be is néztünk egybe..a kívülről abszolút jelentéktelen kinézetű, belülről viszont annál szebb San Giuseppe dei teatini templomba

 

egyébként a környék látványosságokban elég gazdag, ha már itt jártunk benéztünk a Palermoi egyetem társadalom-sport-jogi karának udvarára (ne kérdezzétek, hogy eza három hogy jön össze)

 

majd átmentünk a közelben lévő Santa Maria dell'Ammiraglio és St. Cataldo nevű helyekhez, amiket már sokszor láttunk képeslapokon. és végül az előbbibe be is mentünk kb 1-2 euróért. nagyonszép!! csupamozaikminden!! :)

 

 ezután vissza a Vittorio Emanuele útra..és megyünk tovább a katedrális felé. és egyébként ahogy kiérünk a Vittorio Emanuele-re, épp abban a kereszteződésben vagyunk (piazza Vigliena) ami a város 4 részét elválasztja egymástól

 

 

majd ismét elkeveredtünk egy piachoz..
tudjátok anya azt mondta még annak idején, addig ne is gyere haza, amíg igazi jó olasz piacon nem voltál..úgytűnik..mostmár hazamehetek, mert ezaztán egy igazi olasz piacvolt..ahogy azt az ember elképzeli. sehol nem láttam még ennyiféle hatalmas egészséges és színes gyümölcsöt és zöldséget, az árusok kiabálnak mindenfelé, kóstoltatnak, a hal friss, és az egésznek megvan egy olyan sajátos hangulata, hogy egyből jókedvre derül tőle az ember

nemis csodálkozom ennek fényében, hogy nem igazán látni kövér olaszt; hiába esznek sok tésztát..mindig rengeteg halat és gyümölcs&zöldséget is fogyasztanak hozzá, és ha kajáról van szó, nem spórolnak..jó minőséget vesznek, ha kell piacról., még ha drágább is.

 

végül elértünk a katedrálishoz, de úgy döntöttünk, hogy aznap inkább felmegyünk a monreali kolostorba...majd amikor rájöttünk, hogy a buszok kb másfélóránként járnak, és az előző pont vagy 10perce ment el, ezért úgy döntöttünk, hogy mégis inkább ma csak a katedrálist nézzük meg, a várat és a kolostort, meg majd holnap, az utolsó napunkon, mivel ma már kicsit kicsúsztunk az időből..

tehát a katedrális, ahova fel is másztam..igen, sajnos nem bírok magammal..de kb 100lépcső és szép kilátás meg nagy szél fogadott odafenn :)

(egyébként a jegyvásárlásnál lehetett belépőt váltani a kriptákba, a tetőre és a királyi sírhelyekhez is., meg volt valami múzeumféle tárlat akármi..én mindegyikhez megvettem, eszti egyedül a tetőre nem tartott velem.)

ezen a képen egy picit látszik jobb oldalon, hogy a katedrális elején egy hatalmas Pandora ékszer reklámplakát van kihelyezve..ami mégiscsak fura egy vallási épületen..de furcsállásunkra hamar választ kaptunk., ugyanis ki volt írva, hogy a reklámból származó bevételek hozzájárulnak a katedrális felújításához.

 

ezt a "szekeret" jegyezzétek meg, még lesz róla szó később :)

és figyeljetek, itt ez a "szekér" megint, amit már említettem egyszer, és ez nem más, mint Szent Rozália diadalmas kocsija.

Szent Rozália Palermo és még több másik olasz város védőszentje, egész Szicíliában tisztelt személyiség.
Palermoi nemesi családból származott, majd a remete és önmegtartóztató élet mellett döntött és a hegyekbe költözött, ott is halt meg. Holttestét (melyet a plafonról csöpögő mészkőcseppek teljesen konzerváltak) állítólag 500 évvel később találták meg.
Többnyire jelenéseiről volt híres (így vezette nyomra holttestének megtalálóit is), egyik legjelentősebb volt, amikor egyik ilyen jelenése alkalmával megígérte, hogy aznap amikor csontjait ünnepélyes menetben hordozzák körül palermóban megszűnik a pestisjárvány ( a palermoi soha korábban nem látott hatalmas pestisjárvány a hagyomány szerint a hatalmasságok kapzsiságának eredménye, ugyanis egy Tuniszból érkező, kincsekkel megrakott vitorlás hajó hurcolta be a betegséget 1624. június 7-én.)

 

az délutáni/esti program szokás szerint fürdőzés..ezúttal utoljára.

visszafelé menetben pedig még megnéztük azt a teret, ami mellett mindig elhaladt a buszunk: Teatro Politeama Garibaldi

 

este megnéztük a másik éttermet amit a szálláson javasoltak..és bár sokat kellett sorbanállni, de megérte, nagyon finom volt a kaja és jó áron.és mindössze két percre a szállásunktól

ez az étterem volt a ferro di cavallo = patkó
szokásos...tengergyülölcseis tészta.. megunhatatlan :)

 

és végül elérkezett az utolsó napunk reggele!
összecsomagoltunk és reggeli után a bőröndjeinket még otthagytuk a szálláson és ismét gyalog indultunk meg, hogy megnézzük a várat és monrealét!

A vár, hivatalos nevén a normann palota mint említettem tehát a katedrálishoz közel fekszik, a monrealeba tartó úton és elég érdekesen megközelíthető..azon túl, hogy egy szép parkon keresztül lehet eljutni magához az épülethez, a bejárat épp a másik oldalon található, persze erre semmilyen jelzés nem utal.

 

odabent a várban kettő helyszínre volt érvényes a jegyünk. az egyik egy nagyon szép, szintén mozaikozott terem..kápolnajellegű..

a másik egy vallási kiállítás de nagyon újraértelmezett modern verzióban..innen is hoztam egy fényképet, majd meglátjátok.

 

és ez az az ominózus kiállítás amit egyszerűen nem tudunk mire vélni..és ennél még különbek is voltak..

ezután elsétáltunk a monrealeba tartó busz megállójához, ami szintén egy parkos rész mellett volt és itt különös dolgot láttunk...nemtudom nektek is vannak ilyen..nemis sztereotípiának mondanám, de ilyen elképzelések a fejetekben, hogyha pl azt mondom, szicília..akkor a délutánonként a parkban kaszinót rendező idős bácsik jutnak eszetekbe..?

 

közben érkezik a busz, és már megyünk is felfelé..igen, ugyanis monreale fennvan a hegyen..+megállapítottuk, hogy nagyon jó, hogy elértük a korábbit, mert igencsak sok idő feljutni. vagy pedig kifogtuk a csúcsforgalmat, de minimum félórát rá kell szánni...de megéri! :)

 

Ahol kirakott minket a busz, onnan még felfelé kellett sétálni egy kicsit, majd megérkeztünk a főtérre, ahonnan el lehetett indulni a sok kis utcába, a templomba, az ahhoz tartozó múzeumba, vagy a templomkertbe & kerengőbe

Mi egyenesen megindultunk a templom felé..itt azonban tényleg szigorúan vették a rövidnadrág és vállkidobós tilalmat..de nembaj.. kreativitás..;)

a templom után (ahova egyébként még időben érkeztünk..ugyanis majdhogy ránkzárták az ajtót a délutáni szieszta miatt) a múzeum felé vettük az irányt..persze csak a templom-shop után, ahol nagyon bájos kis betlehemeket árultak a világ minden népének megfelelő stílusban és népviseletben..(még olyan népekét is ahol nem a kereszténység a fő vallás)

ide a belépő a kerengő és a tető nélkül ha jól emlékszem 3-5 euró körül volt.

ezután ücsörögtünk kicsit a parkban majd ebéd, ezúttal kivételesen nem tengeritészta

 

majd vissza palermoba..elmentünk a cuccainkért. és irány a reptér..kb éjfélre értünk vissza bolognába.

(kilátás a reptérről)

 

néhány fotó még palermoról útközben itt-ottról

-itt parkolót neveztek el magyarországról

 

ezt a kisgyereket a Politeamanál kaptuk le...hiába, az olasz gyerekek annyira menők, hogy már gyerekkorban sem divat a kisbicikli, hanem a kis vörös moci..persze csak pótkerékkel..

a katedrálishoz vezető út tele volt furábbnál furább boltokkal..a szokásos hűtőmágnes-képeslap sztori mellett olyan helyeket is lehetett találni, ahol pl komplett életnagyságú vagy nagyobb szent és egyéb vallási szobrokat, komplett templomi berendezést szenteltvíztartót stb lehetett kapni, vagy pl komplett miseruhákat. csakhogy a dresscode-nak is eleget tegyünk.

csakúgy sétálsz az utcán és ezt látod..

 

és mégegy érdekességet szeretnék hozni nektek a végére..ha szicíliában jártok, minden ajándékbolt televan zsúfolva mindenféle fura 3lábú nőalakkal, akár képeslapon, akár hűtőmágnesen, akár máshol. miis ez?

ez a kép itt szicília zászlaja, a 3lábú lényre pontos és teljesen elfogadható magyarázatot nem találtam, a számomra talán még legelfogadhatóbb az, hogy a történet a hármasság ősi szimbólumára épül, egy római történetíró írása alapján, a sziget háromszögalakjából jött létre a szimbólum, amelyben a háromláb, a sziget sarkait szimbolizálja. A szimbólum neve egyébként triskelion.

Összességében megéri elmenni Palermoba és tényleg ha már ottvagytok, nézzetek át monrealeba is, de arra számítsatok..hogy na..délen vagyunk..

puszi :)

Vissza is tértem Firenzével..immáron harmadjára.

Szokásos korareggeli vonattal indulás Firenzébe, majd reggeli az egyik kis helyi bárban, valami ananászos pite szerű valamit ettem.

Majd mivel ezúttal nem másztunk fel sem a kupolába, sem a harangtoronyba és a dóm&kápolna még nem volt nyitva, (és ezért egyébként a 10eurós belépőt sem vettük meg, mivel CSAK a dómba való belépés ingyenes) elindultunk először a porcellino, a palazzo vecchio

 

és az Uffizi képtár felé (mert hogy igen...ezúttal..habár kb félóra sorbanállás után ..ami egyébként lehet nem is olyan sok, de bejutottunk a képtárba!)

A jegynem volt különösképpen drága és bár pontosan nem emlékszem, 4-6 euró körüli összegről van szó ( ez a diákjegy) + táskaátvilágítás.

a múzeumi részhez lépcső vezet fel az emeletre néhol szobrokkal kísérve és lényegében az egész épület az U alakú szobrokkal és festményekkel teli folyosórészből és az ezekből nyíló kisebb-nagyobb szobákból, termekből áll, a palazzo vecchio és az arno folyó között (a mennyezet mindenhol nagyon szép, sokszor még jobban tetszett mint maguk a szobrok vagy a festmények)

 

ismerős ez a festmény..? igen, egész híres, úgyhogy gondoltam szólok róla pár szót: Piero della Francesca kora reneszánsz festő műve 1465-1472 körülről; Federico da Montefeltro és Battista Sforza portréja akik az Urbino hercege és hercegnéje címet viselték.
A festményről továbbá még azt írják, hogy a herceg elvesztette jobb szemét egy lovagi torna során (egyébként az orra is eltörött), ezért elkerülhetetlen volt ábrázolásának ez a módja.

 

azt hiszem, a kedvencem következik..Sandro Botticelli kb 1482-ből származó Primavera vagyis Tavasz nevű festménye.
Ehhez egyébként találtam is egy egész jó kis elemzést a képen ábrázolt alakokra vonatkozóan ezt átis másolnám nektek (jobbról balra: az első 4-re figyeljetek, mert ők még visszatérnek) 
Szóval
1. Zephürosz a szelek közül a legenyhébb, a növények oltalmazójaként tisztelték, mivel csapadékot hozó isten volt.
2. Khlórisz/Flóra – a virágok és a tavasz istennője (görög neve sárgászöldet jelent). Eredetileg nimfa volt, akibe Zephürosz, a nyugati szél istene szeretett bele. Khlórisz házasságkötésük után vált Flórává, a tavasz istennőjévé. Zephürosz és Flóra nemzették a kerteket és a tavasz virágait.
3.Flóra a tavasz és a virágok istennője
4.Vénusz római istennő
5. Khariszok – a görög–római mitológiában a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó.A római korban Gráciák néven szintén a kegyesség és szépség istennői voltak.
6. Merkúr – a görög Hermész megfelelője, az istenek hírnöke.
7. Vénusz fölött Ámor/Cupido – Vénusz és Mars gyermeke, a szerelem istene.

 

most hogy mindenki képben van, gondolom Botticelli másik híres festményén (Vénusz születése) már be sem kell mutatnom a szereplőket..:)

 

szóval ezt lehet látni a múzeumból..a múzeum két szárnyát.szemben a palazzo vecchio, valamint alattunk megy át az út egyenesen az arno felé

 

A Medici-villa Rómában

 

ez a két kép pedig már  amúzeum tetőteraszáról készült..ahol ekkoriban már  a hőség miatt nemigen lehetett megmaradni..

 

A Laokoón-csoport sztoriját mindenki ismeri, vagy legalább már hallott róla,..ez a szobor itt viszont csak egy másolat, az eredeti a Vatikánban van.

 

Mindezek után hogy itt "végeztünk" és kiértünk már nagyjából meg is éheztünk..csakhogy fél12kor még egyáltalán nincs ebédidő..úgyhogy elindultunk visszafele a dómhoz és közben figyeljetek miket találtunk!

Dante sírhelye még megvan Ravennából?
Namost megtaláltuk a szülőházát is!

vagy például..chiesa di Orsanmichele..

 

és egy kis boltocska, ami természetesen Pinocchio ötletéből kiindulva csak fajátékokat árult de olyan bájosan volt berendezve, hogy egyfajta turistalátványosságnak is beillett

 

végül a dóm, ahova kb 15 perc ácsorgás után be is jutottunk

 

majd elindultunk visszafelé..és teljesen véletlenszerűen megtaláltuk a Gabinetto dei disegni e delle stampe degli Uffizi nevű helyet, ami épp a palazzo Vecchio mögött található.. és épp megint elkaptunk egy esküvőt..de már csak avégét...hogy itt mindig esküvő van...:)

Ez egy kicsiny kupola belül pedig természetesen a milánói expot hirdetik

 

eddigre már igen megéheztünk és mentünk még visszább az uffizi felé, hiszen amikor kijöttünk a múzeumból már kinéztünk egy helyet, hogy az esetleg jó lehet..és közben is nézelődtünk, de végül visszatértünk az eredeti ötletünkhöz, rögtön a múzeum mögött van egy kis étterem, oda mentünk be. és teljesen jó kiszolgálásban volt részünk, ráadásul jó áron és a kaja is finom volt.szokásos..tengeri kaja.

 

ezután.. az arno felé haladva épp a Galileo múzeumnál lyukadtunk ki és indultunk el a ponte vecchio felé., el a Pitti-palotáig (ezúttal viszont nem mentünk be), majd ezen az oldalon maradva a "szokásos" piazzale michelangelo

 

ezután már kellően elfáradtunk és a nagy hőségben még a fagyi sem sokat javított a helyzetünkön..úgyhogy lassacskán elindultunk visszafele a vasútállomásra..csakmég közben beugrottunk a Luisaviaroma nevű üzletbe!! odáigvagyok!!!

Firenzében egyébként még ami érdekes és ezzel kapcsolatban már többször is posztoltam képeket az a vicces helyi streetart. nézzétekcsak! (Egyébként láttunk egy boltot, ahol nemtudom hogy csak bemutatják vagy árulják is, de televolt vicces közlekedési táblákkal)

 

 

Szóval vissza Bolognába.
A következő megálló már Palermo! Csomagoljatok bikinit!! ;)

 

 

jaigen..és említettem már hogy összefutottunk Leonardoval..?

 

ez időtájt történt az, úgy értem ezen a héten, hogy nemvolt otthon víz...elégsokszor..
valami csőtörés volt épp a aházunk előtt, azt szerelgették nagy szorgalmasan..de a nagy vízhiányban mégis sikerült összehozni..egy gulyást. méghozzá életem első gulyását. ahogy a nagykönyvben meg van írva (persze azért előtte felvettem a kapcsolatot mamival..csak a biztonság kedvéért)

azt hiszem elég jól sikerült, a fiúk vagy 5x repetáztak

továbbá..elkezdtek hazafele menni az emberek..például a török fiú, Savas, illetve Verena még korában..illetve itt van néhány kép Mollie barátnőm búcsúbulijáról

 

valamint az észt lányok is hazamentek..ugyanakkor 26-án megérkezett eszti, úgyhogy a búcsúbulira együtt mentünk el.! (annak ellenére is, hogy előtte akkora eső esett hogy 10 méterig nem lehetett ellátni)

 

ó igen..és azt hiszem igazi olasz lettem...már ami a helyi színesmadzagkarkötő divatot illeti...ami mindenkinek a bokáján vagy csuklóján megtalálható..énis megkaptam az elsőt..és azóta is ott virít a jobb bokámon :)

 

a továbbiakban esztivel és firenzével térek vissza! puszi :)

Még 4 város van a listámon, amiket szeretnék megnézni, amíg Olaszországban vagyok...az egyik Ravenna.
Ígyhát ha jól emlékszem, június 24-én vagy 25..? lényegtelen végülis a tartalmon nem módosít fel is kerekedtem..és a megbeszéltek szerint ravenna vasútállomáson találkoztam albáékkal hogy együtt nézzük meg a várost, ahol még ők is csak átutazóban voltak.

előre szólok..rengetegfényképet töltök föl.(+valami zoom-problémája lehetett a kamerámnak..nemmindegyik kép lett túl jó minőségű..)

szokás szerint alig értem el a vonatot, majd miután már fennvoltam, habár belesem gondoltam, hogy át kell-e szállni vagy sem..teljesen összezavarodtam, hiszen akit megkérdeztem, azt mondta, igenis át kell szállni...majd nagysokára előkerült a kalauz.. aki megerősített., hogy maradjak, egyenesen ravennába megyünk.

szóval a kb másfélórás vonatút után összetalálkoztam albáékkal és elindultunk felfedezni a várost. ha jól emlékszem..San Giovanni Battista misék voltak éppen mindnenfelé..ami tulajdonképpen megerősítené a tényt, hogy tényleg 24én voltunk..ezt én egyébként nem is tudtam, alberto mondta..majd hogy képben legyek utána is olvastam valami olasz oldalon.

A lényeg, hogy úgy tartják, mivel jézus születésének napját december 24-én ünnepeljük, ezért gabriel arkangyal bejelentése nyomán keresztelő szent jános "szülinapja" fél évvel korábban kell legyen..röviden.

 

A basilica di San Giovanni Evangelista mellett haladtunk el (ezvolt az ahely ahova a mise miatt nem jutottunk be és ahol tudatosult bennünk ezaz egész történet) majd innen értünk el a város főterére  a piazza del popolora

 

 

amit még nem említettem de nagyon fontos, sőt talán a legfontosabb ravennával kapcsolatban..egyetlen szó ami az egész város lényegét összefoglalja: a mozaikok..majd meglátjátok ;)

 

szóval mentünk tovább és eljutottunk Dante 1780-ban épült síremlékéhez. A híres író-költő 1321-ben úgy tartják maláriában hunyt el.

 

ezután következett a basilica di San Francesco..ami nem különösebben különleges..leszámítva egy dolgot..hogy az oltár alatti kis kápolna álla a vízben..amire először azt hittük biztos beázott vagy ilyesmi..majd amikor megláttuk az úszkáló aranyhalakat...összezavarodtunk...templom..halakkal?!

 

 

+érdekesség.. George Byron megvan?

(Percy Shelley-vel és John Keats-szel az angol romantikus költészet legismertebb képviselői)
Nos hogy jön ő ide? azt írják..itt lakott. ez a téglaépület volt a háza 1819-ben, itt rögtön a basilica di san francesco mellett.

és miért pont itt? hogy került ide?
Az a helyzet, hogy természetesen szerelmes lett.. egy 19éves olasz hölgybe, Teresába, aki -bár byron ekkor már 3x annyi idős- hozzá ment feleségül a költőhöz.
Byron követte tehát a hölgyet Ravennába, összebarátkozott a családdal és az após illetve sógor által részt vett a carbonari mozgalomban ("szénégetők" monarchia ellenes titkos politikai társaság, melynek célja Olaszország függetlensége, egyesítése és liberális berendezkedésének kialakítása. Jelmondatuk : "A farkas által halálra üldözött bárány bosszúja").
Byron közelebb került az olasz életformához mint bármikor máskor; életének egyik legboldogabb és termékenyebb időszakát élte itt, melyről beszámolást viszont már inkább Shelley-től kaphatunk.: "Byron 2-kor kel, én meglehetősen eltérően a szokásostól 12-kor.reggeli után még 6ig beszélgetünk, 6-8-ig teszünk egy sétát a fenyvesen keresztül, mely elválasztja a várost a tengertől. Miután hazaérünk megvacsorázunk és még reggel 6-ig beszélgetünk, pletykálkodunk..nemmondom, hogy ez az életforma elviselhetetlen lenne egy-két hétig, de tovább nem próbálnám ki..
Byron "udvartartása" a szolgákon kívül áll még 10 lóból, 8 hatalmas kutyából, 3 majomból, 5 macskából, egy sasból, egy varjúból és egy sólyomból, melyek  mindegyike -kivéve a lovakat- szabadon mászkál a ház körül...úgy gondolom, hogy az állatsereg bemutatása némileg hiányos: épp most találkoztam a díszlépcsőn öt pávával, két guineai tyúkkal és egy egyiptomi daruval.."

Miután Teresa apját és bátyját egy sikertelen felkelés után száműzték a nőnek követni kellett őket..férje nélkül. Ekkor Byron ugyan vonakodva, de Pisába költözött, ahol Shelley bérelt számára házat az Arno folyó partján.
A költő egy Ravennához közeli zárdában hagyta hátra lányát Allegrát, ahová taníttatni küldte őt; a kislány alig egy fél év múlva elhunyt.

 

 

Most hogy kellőképpen elkanyarodtunk a témától...itt az ideje visszatérni!

Szóval mindezek után gyors reggeli és tettünk még egy fordulót a Santa Agata templom felé,

 

majd amikor észrevettük, hogy errefelé már sok babér nem terem számunkra, elindultunk vissza a  Santa Maria in porto, a museo d'arte della cittá di Ravenna és a giardini pubblici felé.

 

a múzeumnak a nemfizetős részébe mentünk be, ami a földszinten egy körfolyosón található mozaikokra épülő kiállításból állt.habár végig üvegezett és az üvegajtó is csak egy 20cm-s réssel volt nyitva egy galamb pont akkor talált magának bejáratot amikor épp arrasétáltunk..ami egyébként még szerencse..hiszen nélkülünk kitudja a személyzet mikor veszi észre..

 

ez a fehéres oszlopsor itt a loggetta lombardesca

 

 

és ismét valami más..Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója..az alábbi tábla az ő 1896-os augusztusi ravennai látogatásának állít emléket. Illetve, ha kicsit utánaolvasunk más konextusban is felmerül az olasz város neve Freud életében. 
Ha összevetjük ismereteinket a freudi álomfejtésről azzal a ténnyel, hogy a tudós több ízben is megfordult olaszországban és híresebb olasz városokban és esetleg még a Freud's Italian Journey nevű könyv is a kezünk ügyébe kerül, akkor ott figyelmesek lehetünk egy részletre, mely éppen a róma-álmok kapcsán hozza képbe ravennát, mint róma alternatív városát.
innen emelném ki ezt a részletet: A ravenna körüli mocsarakban találtuk meg a legszebb tavirózsákat  a fekete vízben. valami ilyesmi az, ami a táblán áll.

 

most pedig ismét vissza a városhoz, mert még sok dolgot kell megmutatnom nektek!

Szóval a következő dolog ami útbaesik a palazzo di Teodorico ( keleti gót király a 400-as évek végétől 526-ig; Ravennában halt meg, később mutatom a síremlékét) ..viszonlag romos épület emeletén hatalmas mozaiktáblák, épp fotózzák őket..de hogy restaurálás, vagy bemutatás céljából azt nem tudtuk megállapítani...a belépés ingyenes.

 

mindezek után elértünk valószínűleg a város egyik fő látványosságához, hiszen itt már több turistacsoportot is láttunk: a basilica San'Apollinare nuovo.itt váltottunk jegyek 5 látványosság megtekintésére ha jól emlékszem valami 6-10 euróért, melyek közül ez volt az első és tényleg nagyonszép volt: soksok mozaik!!

A hajó egyik oldalában nőalakok, a másikban férfiak, és ami érdekes, az utolsó előtti képen -amire albáék hívták fel a figyelmem-, hogy a 3 királyok közül Boldizsárt feketének szokták ábrázolni, mivel szerecsen király..ittviszont nem..

 

innen irány át a város másik végébe egyenesen a Basilica ursiana-Battistero neoniano-cappella dell'arcivescovo-cappella di st andrea épületegyüttes irányába.ezek szintén a jegyünkbe beletartozó látványosságok voltak..ugyanakkor több helyen nem lehetett fotózni..és sajnos egy temetésbe is belefutottunk..

 

a gyufa már régimódi.. a kiscicás öngyújtó a helyi divat

 

ezután minden igyekezetünk ellenére csak nagysokára sikerült találni egy helyet ahol megebédelhetnénk és nem is olyan drága..itt viszont kb 10 euróért kaptunk..hát annyi kaját, hogy a tálcán alig fért el. mindez a helyi vásárcsarnok egyik oldalsó épületrészében lévő önkiszolgáló étteremben..ami természetesen fullon volt. valószínűsítem, hogy a helyiek is inkább idejárnak..

 

ebédután telihassal nekiindultunk utolsó előtti úticélunknak a chiesa San Vitale-museo nazionale-basilica di santa croce-mausoleo di galla placidia épületegyüttesnek.

Miután egy félórás keresgélés után még mindig csak a múzeum hátsóbejáratát találtuk meg, így az egyik kedves ám meglehetősen ijesztő dolgozó elmagyarázta merről tudunk ténylegesen bejutni az épületekbe..

 

Galla Placidia I.Theodosius római császár lánya; úgy tartják igen szép és művelt nő volt. a 390es évek körül született és kb 450-ig élt. Az ő emlékét őrzi ravenna egyik fő látványossága(szintén csupacsupa mozaik)!
Ide már belépni sem olyan egyszerű..nemlehet benne egyszerre sok ember, természetesen a vakuzás tilos és egyébként is félhomály van..

 

végül utolsó állomás: Mausoleo di Teodorico..csak még közben találtunk ezt-azt..például: a Battistero degli Ariani -t és a Basilica dello Santo spirito-t

meg közben még néhány mozaikállatot..

 

majd a Parco Pubblico Rocca Brancaleone-t...ami egy régi várnak..illetve várfalromnak tűnő valami..belül játszótérrel..és ha mindenigaz szabadtéri színházzal, kívülről meg...mint láthatjátok, minden dől midennfelé

majd nagynehezen és nagysokára..vagyis ebben a melegben és ezzel a megmaradt csekély energiával tényleg nagysokárának tűnt.- megérkeztünk a mausoleo di Teodorico-hoz *(Teodorico még megvan ugye? a poszt elején már beszéltem róla: a keleti gót király, aki ravennában halt meg kb 72évesen) ..csak éppen megint nem találtuk a bejáratot...és már elmentünk egy jódarabon mire rájöttünk..hogy arra bizony nincs bejárat..csak egy nagy-nagy park ...de visszamenni már nem fogunk..úgyhogy nemes egyszerűséggel...átmásztunk...és már bennis vagyunk..a világért senki nem nézte hogy kerültünk ide.
és megkell mondjam ez az emlékmű nem is volt egy nagy dobás. be lehetett menni az emeletén lévő teremben amiben egy nagy kád volt.alul üres. és lényegében ennyi..tényleg abszolút semmi látnivaló..majd a kijáratkor megtaláltuk, hogy hollettvolna  ahivatalos bejárat és jegypénztár..2 euró..hajól emlékszem..persze diákoknak.

 

ez volt tehát Ravenna..innen már csak a vasútállomás, ahonnan picit hamarabb indultam mint albáék, de megbeszéltük, hogy jövőhétvégén találkozunk riminiben! :)

Másnap a korareggeli vonattal irány Rimini..vizsgázni.fogalmazzunk úgy, ..adminisztrációs problémák miatt..

Velem tartott Krisz is, habár még aznap este hazarepül, sven pedig a pályaudvarról már másfelé veszi az irányt, habár ő is úgyvolt hogy szombaton már itthagy minket, mégis lássatok csodát, hétfő van.
Riminiben ismét találkozás albáékkal, akik szépen elkísértek a vizsgahelyszínre, és bár korán voltunk még várakoztak velem, majd mialatt vizsgáztam ( ami azt hittem max egy óra lesz ehelyett 2 és fél) bemutatták krisznek a várost.

A vizsga maga...a körülményekhez képest! egész jól ment...és 20-al sikerült átcsusszannom (18-30)

majd végre mostmár igazán Holiday! vizsga után Alberto várt és elmentünk a többiekért+kerestünk egykis kaját majd irány a tengerpart!!
(persze mindeközben még a szokásos rimini látványosságok)

és bár hűdemeleg nemvolt, kicsit viharszél is közeledett..és a tengersem volt egy nagyon meleg..mégis egy percig sem volt kérdés, bemegyek-e..mégszép! ennyi szenvedés után a vizsgáimmal..éppenkijárt! :)

ezután rövid kaja a parton csak olyan kempingezősen..mortadella,-sonka, - pizzatésztarúd...majd fagyizó a végén.

és lassan, de biztosan irány visszafelé, mert krisznek még aznap hazakelll repülni.
(azt tudni kell, hogy riminiből visszafelé bármerre délután egyet jelent azzal, hogy úgysem fogsz leülni..) és egyébként pont ez is volt. a peron zsúfolásig tele.. és egészen az első megállóig ácsorogtunk..majd leszálltunk és előrerohantunk az elsőkocsiba..ahol szerencsére épp akadt két szabadhely, habár a néni az unokával nem igazán örült, hogy arrébb kell tennie a ridiküljét

 

így értünk vissza bolognába. majd krisz a reptérre..

A fárasztó előző napi Firenze után egy szintén fárasztó San Marino következett..számomra másodjára..
emlékeztek még amikor koratavasszal itt voltam.? és hogy milyen hideg volt? épp ezért..mivel bár nyárvan..mégis inkább kicsivel melegebb öltözék mellett döntöttem. helyesen!..mert tényleg hűvös volt.

szerencsére sikerült úgy megszervezni, hogy a rimini spanyol barátaim is velünk tartottak az ő barátjukkal kiegészülve..így vágtunk neki 6an a miniállamnak.

a korai vonattal rimini, ott a vasútállomáson találkoztunk, majd irány san marino.. a busz ezúttal televan...méghozzá oroszokkal és innentől már érthető volt számomra miért ez a sok orosz felirat mindenhol.. mitöbb. a buszon ezúttal tartottak rövid országismertetőt: az automata hang két nyelven beszélt.: természetesen olaszul., ám angol helyett oroszul!

Amikor megérkeztünk Albáék egy kis bárt javasoltak reggelihely gyanánt..szóval reggeli és indulhat a városnézés!
Nemsok minden változott..San marino még mindig gyönyörű..egyedül talán annyi, hogy sokkal több ember volt mint korábban.csoportok, stb..és mondanom sem kell, a legtöbb orosz.

+a karácsonyi dolgokat, mikulást, karácsonyfát, stb-t áruló bolt még mindig nyitva van..

mindent szépen megnéztünk tehát..miközben végig azon izgultam, hogy krisz vagy sven fog először valamelyik magas szikláról, várfokról lezuhanni..merthát mindegyikre muszáj felmászni ugye..:)

Az ebéd, habár én azt a helyet szerettem volna, ahol az első san marinoi utam során ettünk..egy másik lett.. és bár ugyanúgy megpróbáltam a tengeri tésztát..azért az örök kedvenc mégiscsak a másik hely marad!

Ami még plusz..az előző kiránduláshoz képest az, hogy ezúttal bementünk a várba.nagyjából 3-4 euróért. kaptunk egy plasztikkártyát, ami a beléptetést szolgálta ugyanakkor a végén nem kell visszaadni..ami viszont szerintem meglepő..

a kastélyban benn egyébként..nemvolt semmi különösebben izgi.végig lehetett menni a vár falán és fel a toronyba. amivel mindössze annyit érsz el hogy méééég magasabbról látsz mindent. és mégjobban fúj a szél..viszont ha egyszer felmész, számíts rá, hogy főszezonban nehezen keveredsz le..mert olyan hosszú a lépcső.és olyan sokan jönnek fel. hogy lekell kiabálni, hogy bocsi. lemennénk..

 

mindeközben a spanyol barátaim egésznap a macarena című dal szövegét tanítgatták nekem..mint megtudtam, az énekes az ő városukból származik., illetve más bolognai ismerősökkel is összefutottunk..nemcsak itt, riminiben is.

+meglett a napvégi epres magnumom a srácoknak pedig  a limoncelloja :)

 

összességében szép nap volt..a hazaút persze kicsit döcögős..dehát nyáron estefele menni riminiből bármerre vonattal...Sok szerencsét!
nemfogsz nagyon leülni.mondjuk én pont találtam egy helyet..de a srácok valami lépcsőn ültek.

este a fiúk még elmentek enni -ó*arra az aperitivo-s helyre, ahol előző nap voltunk együtt, én otthonmaradtam..próbáltam még kicsit tanulgatni a másnapi vizsgámra..

 

és most nézzük a képeket!

 

tudjátok már a múltkor is mondtam mennyire megy itt a fegyver-biznisz, de akkor nem csatoltam képet..de most nézzétek!

 

Szóval június 19 estefelé 40 perc késéssel ugyan, de megérkezett Krisz..hasonló időben érkezett a ferrarában gyakornokoskodó egykori budapesti erasmusos barátunk( akiről korábbi posztom során már volt szó), sven. Mindketten a nappalinkban találtak szállást maguknak és az esti bolognai séta&pizza után másnap korareggel mindannyian elindultunk Firenzébe

ezen a ponton kell két dolgot megjegyeznem..
1.a krisz által hozott bodzás fütyülős azt hiszem ízlett a lakótársaimnak is
2.a saját fényképeim mellett ezúttal a krisz által készítettek közül és közzéteszek néhányat! :)

szóval még bologna, ahol egyébként az utolsó időszakban éppen filmvetítés ment esténként felirattal

 

és firenze.

A szokásos útvonalon..azonban kicsit más programot terveztünk.. a gyors croissant-os reggeli+kávé után megindultunk és egyenesen a dóm kupolájáig meg sem álltunk. 10euróért lehet ide jegyet váltani, mely magába foglalja a felmászási lehetőséget a harangtoronyba és a keresztelőkápolnába is, valamint a dóm alá is be lehet mászni. Mi csak a kupolát és a keresztelőkápolnát választottuk.
Már reggel 9kor is hosszú sor.. és odabenn a kupolában is tömött izzadt embertömeg ácsorog a félhomályban és próbálja magát amennyire csak lehet a falhoz lapítani, hogy a lefelé igyekvő szembejövők is elférjenek valahogy. odafentfől szép..de a piazzale michelangeloról mégszebb...szerintem. mindenesetre szép túra volt felfelé..mire leértünk már mindkét combom remegett a fáradtságtól és még csak 11körül volt. ezután mint már említettem a keresztelőkápolna..a srácok még itt vettek maguknak egy-egy szelfisticket..ami akárhogyis..de azért mégiscsak hasznosnak bizonyult

 

*senkit ne tévesszen meg a látszat, a duomoba nem lehet bemenni válltakarás nélkül..és én tényleg tisztelek mindenkit meg az illem az illem..de ha én ott leájulok felfelé a lépcsőn a melegtől..senkinek nem leszek túl hasznos társaság..

 

figyelitek a tornyon a kinti lépcsőt..hát nem bájos? :)

 

megtaláljátok a legelső képen szereplő Santa Maria Novella-templomot?

 

A porta del paradiso..belülről.

 

a háttérben található nagy barnaság kéremszépen telistelevan folyós csokival *-*

 

piazza della signoria a medúza szoborral és a palazzo vecchioval..és hoppá! egy esküvővel!

 

majd elértünk a palazzo pittihez, ahova ha emlékeim nem csalnak 5 euróért lehetett bejutni eus diákként.. az 5 eurós jegy magába foglalta a giardino di boboli-t, vagyis a boboli kertet és a pitti palota 3 kiállításának egyikét.

 

megismeritek?.. :)

 

azthiszem, bár a kiállítás is szép volt, engem a mennyezet mégis sokkal jobban lenyűgözött!..méghogy a 3D új találmány..nézzétek csak!!

 

hatalmas nyakláncszörnyek..és ez még csak kettő a sok közül..

 

a boboli kert maga hatalmas..itt aztán tényleg órákig ellehetne sétálgatni, de mi nem jártuk be teljesen..hiszen még sok dolgunk volt.

 

a kertezés után mind megéheztünk, úgyhogy átmentünk a túloldalra..ami reményeink szerint kevésbé "turista" így nem olyan drága.. és végül találtunk is egy helyet, kicsit fapados..de legalább kedvesek voltak

 

A museo galileibe ezúttal sem mentünk be..egyébként már az épület előtt is érdekes..talán az oszlop mögött látszódik, ahogyan a csillagjegyek felvannak tüntetve

 

végül a szokásos piazzale michelangelo a maga gyönyörű kilátásával.. :)

 

és ha egyszer nem a város felé, hanem a másik irányba nézünk onnan fentről..rengeteg olajfa

 

és a végére néhány "weirdo" dolog

 

 

mindezek után elindultunk vissza a vonathoz. és mind szépen be is aludtunk..